A XX. szzad egyik legnagyobb alakja, Salvador Dal i Domnech egy kataln jegyz, Salvador Dal Cus fiaknt szletett Figueras vrosban. Dal, egy vvel korbban, 2 vesen elhunyt btyja nevt kapta, s szlei gy viselkedtek vele, mintha annak reinkarncija lett volna. Ez a tny meghatrozan hatott ki Dal egsz letre s mvszetre is.
Spanyol fest, szobrsz s grafikus. Szlvrosban, Figuerasban rajzot tanult, majd 1921-ben Madridba kltztt, ahol bartsgot kttt Garca Lorcval, Barradasszal, Bunuellel s ms alkotkkal. Ebben az els alkoti korszakban kubista, metafizikus s realista felfogsban festett, amirl klnfle csaldi portri s a hres Kenyereskosr tanskodik. 1929-ben Prizsban telepedett le, ahol kapcsolatba kerlt a szrrealistk csoportjval, majd csatlakozott is hozzjuk. Ebbl a korbl val vsznaival (A nagy nfertz, Az emlkezet llandsga) nhny kritikusa szerint legjobb mveit alkotta meg. Ekkor dolgozta ki a maga paranois kritikus mdszert, amikor irracionlis knyszerkpzeteit hagyja rvnyeslni, de ber logikval vlaszt kzlk. 1940 s 1955 kztt az Egyeslt llamokban lt, ahol megalapozta mvszi tekintlyt. Spanyolorszgba visszatrvn elvonult a nyilvnossg ell. Egyetlen trsa Elena Diakonova (Gala) maradt, aki egykori bartjnak, Paul luardnak volt a felesge. lett a mzsja, s t rktette meg szmtalan portrn.