fest�m�v�sz, szobr�szm�v�sz
(Figueras, 1904. m�jus 11. – Figueras, 1989. janu�r 23.)

A XX. sz�zad egyik legnagyobb alakja, Salvador Dal� i Dom�nech egy katal�n jegyz�, Salvador Dal� Cus� fiak�nt sz�letett Figueras v�ros�ban. Dal�, egy �vvel kor�bban, 2 �vesen elhunyt b�tyja nev�t kapta, s sz�lei �gy viselkedtek vele, mintha annak reinkarn�ci�ja lett volna. Ez a t�ny meghat�roz�an hatott ki Dal� eg�sz �let�re �s m�v�szet�re is.

Spanyol fest�, szobr�sz �s grafikus. Sz�l�v�ros�ban, Figuerasban rajzot tanult, majd 1921-ben Madridba k�lt�z�tt, ahol bar�ts�got k�t�tt Garc�a Lorc�val, Barradasszal, Bunuellel �s m�s alkot�kkal. Ebben az els� alkot�i korszak�ban kubista, metafizikus �s realista felfog�sban festett, amir�l k�l�nf�le csal�di portr�i �s a h�res Kenyereskos�r tan�skodik. 1929-ben P�rizsban telepedett le, ahol kapcsolatba ker�lt a sz�rrealist�k csoportj�val, majd csatlakozott is hozz�juk. Ebb�l a korb�l val� v�sznaival (A nagy �nfert�z�, Az eml�kezet �lland�s�ga) n�h�ny kritikusa szerint legjobb m�veit alkotta meg. Ekkor dolgozta ki a maga paranoi�s kritikus m�dszer�t, amikor irracion�lis k�nyszerk�pzeteit hagyja �rv�nyes�lni, de �ber logik�val v�laszt k�z�l�k. 1940 �s 1955 k�z�tt az Egyes�lt �llamokban �lt, ahol megalapozta m�v�szi tekint�ly�t. Spanyolorsz�gba visszat�rv�n elvonult a nyilv�noss�g el�l. Egyetlen t�rsa Elena Diakonova (Gala) maradt, aki egykori bar�tj�nak, Paul �luardnak volt a feles�ge. � lett a m�zs�ja, �s �t �r�k�tette meg sz�mtalan portr�n.